Necsigázz

Lulu küldte át éjjel, amikor nagyjából már fél órája a Gömb alatt aludtam (így persze fogalmam sincs, hogyan jutott be Samuel L. Jackson abba a sárga billiárdgolyóba, és ki maradt életben a végén). A helyzet jelen pillanatban:

  • 2005 tél vége: 2006 nyarán megjelenik.
  • 2006 január: 2006 szeptemberében várható.
  • 2006 november: 2007 februárjában a boltokban lesz.
  • 2008 január: nyárra kijön, de tényleg, frankón.

Gyerekek, ugye nem a Chinese Democracy második lemezén dolgoztok?

Természetesen feribácsiék készülő albumáról van szó. Én idén télre két pozitív eseményt raktároztam be magamnak: a másik a Harry Potter 7, azzal semmi gond, csak február 9-ig kell kibírni guggolva, féllábon.

Gondolom, azért a kedvenceim, mert látok valami hasonlóságot köztük, és… Á, hagyjuk. Ezek a rockzenészek… Ha még pornószínészek lennének, akkor megérteném.

De ilyen hosszú előjáték még a legvadabb animálszexben is durva.

Reklámok

Pega, bocsáss meg

…csak most vettem észre, hogy nem is vagy belinkelve a blogrollomon (ezúttal kihagyom a link szó duális terminológiájából levezethető összes poénforrást). Pótoltam vétkem. Akiknek meg ez túl belterjes: innen (nem) ismerjük egymást, sörözés megbeszélése vagy fél éve tart, azóta is egyeztetünk időpontot. Ez a (lassan ex) kollegám hívta fel a figyelmemet erre a cikkre, ahonnan ide mutatott egy URL. Erről jutott eszembe. Remélem, érthető.

Adblock Index

Ön cenzor, telepata, vagy urigeller?

Ha egyik sem, akkor biztosan egyéb, meg nem határozott, de jó oka van arra, hogy mások lokális állományait távirányítsa marketing- és jogi eszközök igénybevételével.

Nem fejtem ki bővebben, mert mások már megtették ezen, ezen és ezen az oldalon, sőt, már válaszoltak is rá, így csak vázlatosan, mintegy szőrmentén azoknak, akik nem olvasnak privát blogot (ezen kívül, naná).

Adott egy portál, mely – többek között – hirdetéseket is tartalmaz. Adott egy böngészőszoftver, melynek segítségével a portál tartalma (annak hirdetéseivel egyetemben) megjeleníthető. És adott egy kiegészítés ehhez a böngészőszoftverhez, melynek segítségével a fenti hirdetések eltüntethetőek. Amennyiben valaki kicsit is ismeri a web működését, tisztában van vele, utóbbi eszköz nem magán a szerveren végzi el a piszkos munkát, hanem már utólag, a kliens gépre letöltött állományok között guberál. Ez körülbelül annyit tesz, mintha én a mellettem fekvő Magyar Narancs újság olvasása közben feljegyezném, a 29. oldal alján látható Raiffeisen-hirdetést ne olvassátok el, mert reklám. Nem a nyomdába cammogok be, és fenyegetem meg uzival a mestert, hogy a 29. oldal aljára márpedig harminc Jacques Derrida-idézetet akarok, értem?

Szóval még egyszer: ön cenzor?

Ha nem, akkor mi a széjjelcseszett köze hozzá, hogyan és miként olvasom az oldalát?

b-2007-08-23-a-01.jpg

Végezetül, hogy valami értelme is legyen ennek, íme az útmutató az Adblock Plus használatához:

  1. Firefox letölt.
  2. Adblock Plus plugin letölt, installál.
  3. Filterset frissít (akár Ajnász oldaláról, akár innen, leírást lásd az előbbi helyen).
  4. Örül.

Achtung, achtung, ápdét!

Perrel fenyegeti az Index a hufilter-t @ hup.hu
A másik út, 2.0 @ Onlinemarketing
index self adblock @ A Hannibál Lektűr-attitűd
Unod a reklámokat? – Adblock! @ uzssob
Adblock Plus Element Hiding Helper

Harry 496 Potter

b-2007-07-18-a-01.gif

Nemazér’ a húszfillérér’, nekem semmi bajom a négyszázvalahanyadik oldallal, de ez mégis durva. Ma reggel érkezés után, de még kávé előtt a fenti kép fogadott a (khm…) vállalati RSSolvasóm (khm-khm…) ebook-figyelő részlegében.

A normál ügymenet szerint itt a TPB-re felpakolt békés warezkönyvek, száraz számítástechnikai szakleírások, esetleg a szokásos Anarchista kézikönyv jelen körülményekre igazított kiadása fogad, nem is igen nézek bele, csak félálomban nyugtázom, ma is művelődik a nép könyvterjesztő vállalat nélkül. Erre: tessék. Rögtön hét példányban, és ugye ott az a fránya 496. oldal. Van, aki csak a 495-ig, van, aki pont az azutániakat kínálja. Én speciel kivárom ezt a három napot, pedig – ha nem is fanatikus módon, de – a HP-kedvelők sorait bővítem (gondolom elsősorban vertikálisan, mert a rajongótábor átlagéletkorából következő átlagmagassága a derekamig ér).

Szóval. Ki az az elvetemült, aki hetvenkét órával a startpisztoly dörrenése előtt fotózott lapokkal seftel? Naugye. Mer’ senki. Ide a rozsdást. Ha egyáltalán, akkor Rowling asszony ügynökei fogták az idők szavát, meg a bittorent-kliensprogramjukat, oszt’ hadd szóljon. Ha engem kérdeznek (nem kérdeznek, de ha kérdeznének), akkor legalábbis ezt javasolnám. Ahogy annodacu kamu lemezeket, most valószínűleg kamu oldalakat pakolnak a netre. Commercial potential, ennyi a lé(nyeg), te meg azt hiszed, geek vagy, meg cool, ha már most megvan a stuff, pedig csak a marketing része lettél. Nem akarok a szélsőbalosok tollaival ékeskedni (elég nekem a normálbal természetes bőrborítása is), de könnyen előfordulhat, a darknet ötletét nem csupán a kalózgépekből összeberhelt vírushálózatokban használja fel a fekete-, hanem a wannabe-menőjenő-nézd-anya!-tudok-kódolni arcokból kreált alter(?)társadalom networkjében a fehér (haha!) kereskedelem is. De jó nekünk, mi vagyunk a pók, te meg a légy: igazodsz, bámulsz, aztán megveszed.

Őszinte becslés

Ma reggel megjött a Code Project aktuális hírlevele, benne a heti kérdésre adott válaszok statisztikájával, és rájöttem, hogy rajtam kívül mindenki becsületes, hangyaszorgalommal dolgozó szerény jómunkásember, pláne a programozók. A kérdés a következő volt:

Mennyire vagy őszinte a munkádra fordítandó idő meghatározásakor?

Alant a válaszok megoszlásai, hödödörödödö:

b-2007-07-17-a-01.gif

Vagyis: a kóderek majdnem 40 százaléka pontosan, sőt, apró biztonsági tartalékot is belekalkulálva számol. Amerikai kóder akarok lenni. Azok így születnek, vazze, ide a bökőt. A túlzott jólét az oka, az, ja. Kipottyannak az anyaméh biztonságos kilenc hónapjának felelőtlen öntudatlanságából (stopper indul), és mire nagycsoportos ovisok lesznek, már ezredmásodpercre be tudják lőni, meddig tart, amíg megisszák reggel a kakaót. Vagy rosszul látom?

/

Az Est.hu pöpec átmeneti gruppét gyártott szalagos egység és bársony segítségével, hogyasszongya

b-2007-07-13-a-01.gif

amivel persze az ég egy adta világon semmi gond, felteszem, Lou bácsi is másképp látja már a dicső múltat: ő memoárjaiban már talán Velvet Wonderhound néven emlegeti minden punkzenekarok ősét. Bársony-bársony, fenébe a részletekkel, a Revolver úgyis olyan militáns mellékzöngét kap e terroristaveszélytől átitatott ezredelőn, a magnó ellenben a “béke, nyugalom, madárcsicsergés” konnotációval bír – ne idegeljük hát az olvasót hiába.

Szikra

Az a baj, hogy erre sajnos mindenképp szükség van a siker eléréséhez. És még az sem biztos, hogy nem szarnak le a végén – legyél bármennyire is zseniális, a fizetség néha talán csak egy bazi nagy pofon. Mint az alábbi példában; kedvenc hüjekliens-oldalamról, ma érkezett, friss, ropogós. Elvileg – az oldal szerint – megtörtént, de láttunk már karón varjat.

b-2007-07-11-a-01b.jpg

Első munkám volt: egy hatalmas szállodalánc foglalásait intéztem.
Szól a telefon, női hang:
– Jónapot kívánok, a barátomat keresem. Az egyik szállójukban vett ki szobát.
– Melyikben?
– Azt meg honnan tudjam?
– Város neve?
– Fogalmam sincs. Valami síelős hely. Ja, síelni ment.
– Jó. Melyik államba?
– Gőzöm nincs.
– Nézze hölgyem, nagyon sajnálom, de nagyjából száz város létezik az országban, ahol síelni lehet. Legalább azt találja ki, hova szokott járni a barátja. Coloradoba? Vagy Utahba? Vermontba?
– Nem is tudom… olyan furcsa neve volt. Az alaszkai légitársasággal utazott.
– Hoppáré! Akkor Alaszkában van?
– Nem. Ott biztos nem. Kérem, legalább annak nézzen utána, hogy egyáltalán a maguk szállodájában van-e. Tudom a pasas TAJ-számát.

(Ez azért megvan, nem? “Kérjük kedves vendégeinket, adják meg TAJ-számukat arra az esetre, ha valaki keresné önöket. Ja, és az adatokat bizalmasan kezeljük.”)

– Sajnálom asszonyom, ez így nem fog menni. Biztos nem tudja a város nevét?
– Izé… volt benne “q”.
(Hosszú szünet, majd az égi szikra hirtelen a semmiből…) – Snoqualmie Pass, Washington!
– Bingó!
– Oké, itt a hotel címe…
– Kösz. És ha legközelebb hívják magát, legyen kicsit segítőkészebb. Mert most egyáltalán nem tűnt annak.