Harry 496 Potter

Nemazér’ a húszfillérér’, nekem semmi bajom a négyszázvalahanyadik oldallal, de ez mégis durva. Ma reggel érkezés után, de még kávé előtt a fenti kép fogadott a (khm…) vállalati RSS–olvasóm (khm-khm…) ebook-figyelő részlegében.

A normál ügymenet szerint itt a TPB-re felpakolt békés warezkönyvek, száraz számítástechnikai szakleírások, esetleg a szokásos Anarchista kézikönyv jelen körülményekre igazított kiadása fogad, nem is igen nézek bele, csak félálomban nyugtázom, ma is művelődik a nép könyvterjesztő vállalat nélkül. Erre: tessék. Rögtön hét példányban, és ugye ott az a fránya 496. oldal. Van, aki csak a 495-ig, van, aki pont az azutániakat kínálja. Én speciel kivárom ezt a három napot, pedig – ha nem is fanatikus módon, de – a HP-kedvelők sorait bővítem (gondolom elsősorban vertikálisan, mert a rajongótábor átlagéletkorából következő átlagmagassága a derekamig ér).

Szóval. Ki az az elvetemült, aki hetvenkét órával a startpisztoly dörrenése előtt fotózott lapokkal seftel? Naugye. Mer’ senki. Ide a rozsdást. Ha egyáltalán, akkor Rowling asszony ügynökei fogták az idők szavát, meg a bittorent-kliensprogramjukat, oszt’ hadd szóljon. Ha engem kérdeznek (nem kérdeznek, de ha kérdeznének), akkor legalábbis ezt javasolnám. Ahogy annodacu kamu lemezeket, most valószínűleg kamu oldalakat pakolnak a netre. Commercial potential, ennyi a lé(nyeg), te meg azt hiszed, geek vagy, meg cool, ha már most megvan a stuff, pedig csak a marketing része lettél. Nem akarok a szélsőbalosok tollaival ékeskedni (elég nekem a normálbal természetes bőrborítása is), de könnyen előfordulhat, a darknet ötletét nem csupán a kalózgépekből összeberhelt vírushálózatokban használja fel a fekete-, hanem a wannabe-menőjenő-nézd-anya!-tudok-kódolni arcokból kreált alter(?)társadalom networkjében a fehér (haha!) kereskedelem is. De jó nekünk, mi vagyunk a pók, te meg a légy: igazodsz, bámulsz, aztán megveszed.