Bádogszeletes népet!

b-2007-11-12-a-01.gif

Nostehát. Naakkor. Noszóval. Vannak itt nekünk elmaradásaink. Konkrétan az október úgy anzsenerál kimaradt (mondjuk a tavasz is, úgyhogy 1:1, ami az időjárás és a köztem zajló sziszifuszi meccs állását illeti, juteszembe: hideg van – ez csak annyiból izgalmas, hogy a télikabátomat újra üzembe kell helyezni, aminek hihetetlenül irritáló a bélése, ha az ember bedugja a kezét a zsebébe, olyan érzése lesz, mintha a táblán húzná végig körmét, már amennyiben e kéz a köröm körüli lerágott bőrrel rendelkezik, ami egyfolytában beleakad a szöszökbe, mindegy is, vissza a témához).

Az utóbbi másfél hónapban a következő élőlények, tárgyak és elvont fogalmak változtak meg körülöttem:

  • a munkahelyem (friss, új, ropogós)
  • a fiam (kommunikál)
  • a lányom (visszapofázik)
  • a gyerekszoba (szekrények kikerültek, ágyak be, fénykép később)
  • a feleségem haja (csíkos és rövid)
  • a saját szobám (szerintem lettek háziállataim: két darázs beköltözött az egyik könyvespolc mögé, csak még nem találtam meg őket, viszont ők is csíkosak és rövidek)
  • a Windows-konfigurációm (erről később komoly post születik… valamikor… talán…)
  • a hozzáállásom a blogíráshoz (minden elképzelhető mértékegység szerint nulla)
  • a potenciális blogbejegyzés-témák (most komolyan: hogyan írjak fél évvel ezelőtti hírekről? Feloszlott a Beatles, vazz!)
  • valamint a mobilszámom

és ezekről mind tudósítanom kellett volna. Rágom is miatta a körmömet (ez szinte értelemszerűen implikálja, hogy permanensen fázom, levezetést lásd fent).

Jelen pillanatban azonban két pozitívummal tudok szolgálni: a felsorolás utolsó elemét rögvest kipipálhatjuk, amennyiben a nyájas olvasó apercipiálja az alábbi tényt: Royaljerry új mobilszáma ezentúl  már nem az, ami volt régen, ám minden más nem-vonalas elérhetőség törölhető (az otthoni természetesen marad).

Annak, akit illet, megkapja levélben (igaz, akit meg nem, az nem olvassa a blogot).

A másik: nemsokára végre lesz saját domain. (Akinek ez a szó nem mond semmit, elég, ha annyit megjegyez belőle: ez sokkal-sokkal jobb dolog, mint egy hatalmas tál spagetti. Sőt, meg merem kockáztatni, még két hatalmas tál spagettinél is jobb.) Így tehát  nyugodt lelki tartással öltöztethettem át jelenlegi naplómat egy másik bűnranda ruhába, bízván abban, nemsokára úgyis megkapja a Végre Egyedi, Jerry Által Tervezett bőrt (mely esemény alkalmából Jerry újabb fél évig nem fogja frissíteni a bejegyzéseket, hivatkozván arra, hogy blogot dizájnol).

No meg természetesen egyévesek lettünk. A fiam is, meg a blogom is. És ez alkalomból köszönti kedves naplóját az ő írója, avagy:

bódog születésnapot!