This Article Is About A Recently Deceased Person

b-2007-04-12-a-01.jpg

Ez a megjegyzés fogadott a Wikipedia idevágó szócikkénél, amikor képet kerestem róla (hol is máshol, copyright, copyright, bár ippeg ennél nem tisztázott a jogviszony). Dehát ez is csak olyan bizarr, mint a regényei: tegnap este még azon tűnődtem, vajh hogyan fogok humorizálni a Velvet John Malkovich mégsem lesz divattervező című magaslabdáján, hány képet szedek össze a világ leghíresebb és legnyitottabb agyának filmjeiből, aztán tessék.

Ezerkilencszázkilencvennégy késő tavaszán, a vizsgaidőszak dandárja alatt megszöktem otthonról, hogy meglátogassam N-et szegedi lakásán, aki akkoriban angol szakon (és a közeli kocsmákban) töltötte magába az ihletet. A túlélőkészlet befért egy kézitáskába, alsónemű, fogkefe, pár ing, ötezer forint és a Macskabölcső. Leszállás után előkerestem a címet, és már majdnem meg is kérdeztem volna az első szembejövő helybélit, merre az arra, aztán mégsem, hanem megfulladtam a röhögéstől, mert hirtelen angolul akartam megszólalni: ez nem volt triviális, hiszen attól, hogy vonattal utazom, még nem feltétlenül kerülök külföldre. Este telefonáltam jóanyámnak, de későn, a fogkefe hiánya már délután gyanússá tette, hogy nem a Margitszigetre készülök. Légy résen. Mindig.

Az albérlet mellékhelyiségében készült az Asszonyállat c. büntetőszamizdat, N. egyes és kettes számú tettestársán kívül nem ismerek mást, akinek a kezébe került volna: mi írjuk, mi szerkesztjük, mi olvassuk. Tiszta közösségi portál. Megelőzték korukat legalább egy vécécsészével.

A napok leginkább azzal teltek, hogy elkísértem N-t az egyetemre, aztán beültünk egy (kettő, három) kocsmába, néha a könyvtárba. A(z akkor még nem sejtett) rendelkezésemre álló idő alatt megemésztettem Hesse Üveggyöngyjátékát, meg persze a hozott anyagot. (Már két hónappal később) visszatekintve azonban úgy tűnt, mintha ez utóbbi regény beszippantott volna, annyira megbűvölt. Azt hiszem, akkor lettem Vonnegut-fan. Mint rajtam kívül nagyon sokan akkoriban, egymásra licitáltunk, kinek melyik műve jön be leginkább (és miért szarabb a másik) (persze, nem szarabb) (csak sznobnak lenni jó). Hovatovább meg is zenésítettem egypár versét, ezeket a kísérleteket két évvel később letagadtam (és nem ok nélkül).

Jó öt-hat évig tartott a láz, aztán újabbak váltották fel, de néha-néha később is előkerült. Nem ismerek mást, aki ennyire beletrafált volna az éppen aktuális észjárásomba (talán csak Spiró az Álmodtam neked-del, és a Morphine meg az LPD, ha a hallgatnivalókat nem diszkvalifikáljuk). Jöttek-mentek a kedvencek, ez a fazon meg, mint állócsillag lebegett a fejemben. Ahogy ő mondta: sokféle a népség, a gép ugyanaz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: